Az unwork.hu maga is esettanulmány: template nélkül, framework nélkül, gyakorlatilag kézzel írt kód nélkül készült. Nem egy site-builderből esett ki — minden sora agent-munka, egy fegyelmezett folyamat végén. Így nézett ki a folyamat.

A PROJEKT SZÁMAI (2026. 07. 20.)
emberi idő összesen: ~6 óra (tartalommal együtt)
template / framework: 0 · kézzel írt kódsor: gyakorlatilag 0
forráskód: 3 850 sor · oldaltípus: 4
kutatási dokumentum: 16 · tartalom-fájl: 11

Az információt is agentek gyűjtötték

A legtöbb céges weboldal ott csúszik el, hogy a szöveg ígéret, nem bizonyíték. Itt fordítva indult a munka: mielőtt egyetlen sor szöveg született volna, agentek dolgozták fel a saját projektjeim fejlesztési session-logjait — commitokat, tesztfuttatásokat, workflow-eredményeket. Ebből 16 belső kutatási dokumentum állt össze, majd arra épült egy 11 fájlos tartalom-csomag: pozicionálás, szekció-szövegek, projekt-kártyák.

A folyamat legfontosabb szabálya kőbe volt vésve: nulla kitaláció. Amit a kutatás nem támaszt alá, az nem kerülhet a weboldalra — szám, referencia, statisztika sem. Ezért maradtak őszinték a „bevezetés előtt" státuszok is: a hitelesség többet ér, mint a szépítés.

Design a Claude Designban

A vizuális rendszer a Claude Design alkalmazásban született. Előbb design-irányok, majd egy írásos design system: sötét mérnöki alap, egyetlen menta akcent, két betűcsalád, rögzített tokenek — színek, méretek, időzítések hex- és pixelpontossággal. Erre épült 7 high-fidelity mockup (főoldal, blog, cikkoldal, 404, űrlap-állapotok, reszponzív nézetek, logó-spec) és SVG-ben a logó.

A végén az egészből handoff-csomag lett: tokenek, interakció-időzítések, elfogadási kritériumok. Az implementáló agent nem „valami hasonlót" kapott feladatul, hanem pixelpontos referenciát — a döntések a designban dőltek el, a kód már csak végrehajtott.

Nem az a kérdés, tud-e egy agent weboldalt építeni. Az a kérdés, mit adsz a kezébe.

A fejléc neurális hálója — nulláról

A főoldal heroja mögött élő canvas-animáció fut: klaszterezett node-ok, összekötő vonalak, node-ról node-ra utazó fehér impulzusok. A vizuális irányt egy Midjourney-vel generált neurálisháló-kép adta — a kód viszont se library, se másolat: 365 sor JavaScript, nulláról felépítve.

A mérnöki réteg a lényeg: a rajzolás 30 fps-re van fogva; induláskor a rendszer önkalibrál — 10 node-ról rampol felfelé, amíg a frame-idő 5 ms alatt marad, így gyenge gépen magától kevesebb node fut; ha a hero kiscrollozódik a képernyőről, a rajzolás szünetel; prefers-reduced-motion esetén pedig az egész animáció kikapcsol. Egy háttér-effekt sosem érhet annyit, amennyi CPU-t elvisz.

Statikus fájlok, ezért gyors

Se framework, se template, se site-builder. Egy 257 soros saját build-script fűzi össze a részoldalakat, minifikál, és kész: a kimenet sima statikus HTML, CSS és JavaScript, a Vercel CDN-jéről kiszolgálva. Nincs szerver-renderelés, nincs betöltésre váró alkalmazás-keret — ezért ennyire gyors az oldal.

Két ponton van „él" a rendszerben: a kapcsolat-űrlap egy serverless függvényen keresztül a Resend-del küld e-mailt, az időpontfoglalás pedig a Cal.com-on fut. A blog fejlécképei — ezé a cikké is — Nano Bananával készültek, mindegyik a cikk témájához illő kontextussal.

Fable 5 — mikor ajánlom, mikor nem

Ez volt az első projekt, amit teljes egészében a Fable 5 modellel vittem végig, tudatosan támaszkodva a kreativitására — Claude Code-ban, agent-flottával. A tapasztalat kettős. Nem ajánlanám mindenhez: szigorú, előre rögzített elvárásoknál nem ez a nyerő. De az ilyen kreatív projekteknél, ahol a megrendelőnek nincs kőbe vésett elképzelése, hanem irány és ízlés kell, kifejezetten nagy segítség: a design-irányok, a szöveg hangneme és a vizuális döntések jelentős része tőle jött.

Az én dolgom nem a gyártás volt, hanem a döntés — a ~6 óra nagyrészt irányválasztásból, jóváhagyásból és tartalmi finomításból állt. Ugyanez a folyamat — kutatás, design system, handoff, implementáció — bármilyen projektre ráültethető.